Indiana Jones magyar származású, és Jonathan Huntnak hívják. Ostor és revolver híján levéltárakra és briliáns észjárására hagyatkozhat, a Frigyláda helyett pedig Pécs kincsének nyomába ered.
Időutazás és Egri csillagok így indult útjára Jonathan Hunt, a New York Times újságírója. A Gárdonyi-műbe szőtt utalások és egy századeleji időgép törtenete összefonódott, Hunt pedig családfákat, újságokat, leveleket nézett át, hogy fifikás rejtvényeken keresztül ismerje meg a történelmi titkokat. Mindezt kalandregény köntösben, hogy az olvasó kincsvadászként eredjen a rejtély nyomába.
Az ötlet az elsősorban zenészként ismert Pierrot érdeme, aki a sorozat forgatókönyvét írja. Az első kötet, a Szélesi Sándorral kés7,ült Jumurdzsák gyűrűje, Eger történelmét bolygatta meg, Az ördög köve Debrecent járta be az égből pottyant lebkő nyomában, ezúttal Gábor Endre társszerzővel. És most itt a harmadik könyv, az önállóan is olvasható Magister M, amelyben Hunt Pécsre utazik, hogy ismét az idő szövetébe ártsa magát.
Egy ásatáson befalazott csontvázra bukkannak, ám a lelet a sírfelirat miatt különleges: Magister M 1872 Pécs — 1488 Visegrád Hogyan születhetett valaki négyszáz évvel a halála előtt? A régészek vezetője csalást szimatol, de amikor előkerül egy amalgámtömés, neki is el kell ismernie: ha a lelet hamisítvány, akkor elképesztően tökéletes. Mátyás király udvarában vagy korukat meghazudtoló fogászok dolgoztak, vagy Magister M időutazó.
Az ügy csakis a magyar történelem és időutazás-szakértő Jonathan Hunthoz kerülhet. A nyomok Pécsett futnak össze, a szálakat azonban megkavarja egy kétes hírű múzeumigazgató, aki kissé erőszakosan tukmálja vendégszeretetét Jonathanre. Miközben megelevenedik Janus Pannonius és a reneszánsz udvar, egy századeleji ifjút olyan küldetésre toboroznak, amilyenre ember még nem vállalkozott. A három idősík pedig a Kr. u. 433-ba vezet, Sopianae katakombáiba, egy legendás kincshez.
A történelmi kenyérmorzsák Pécs nevezetességein át mutatják az utat: Hunt kutakodik a Nagy Lajos Gimnáziumban, bejárja az Angster-orgonagyárat, és talál Zsolnay-porcelánban lapuló nyomot is. A leírásokat követve egy ízig-vérig valódi város kel életre, az olvasó pedig szívesen térképért nyúlna, hogy megnézze, hol fut a Király utca, merre van a Széchényi tér. A Magister M egyszerre kalandtörténet és nyomozós útikönyv, amely bebizonyítja, hogy a magyar történelem tömérdek rejtélyt kínál, a magyar városok pedig izgalmasabbak, mint gondolnánk.
Moskát Anita
Pierrot – Gábor Endre: Magister M 536 oldal Alexandra Kiadó