Pierrot – szélesi sándor: Jumurdzsák Gyűrűje (Alexandra kiadó, Budapest 2011)

A jó ötlet, az ügyesen megírt történet, egy szépen kivitelezett kiadvány mind örömmel töltik el a „jámbor” olvasót, amikor a kezébe veszi ezt a könyvet. Ráadásul a történet egyik főszereplőjét Jámbor Zsigmondnak hívják. Az egységesebb nemzeti gondolkodással rendelkező országokban – és szándékosan nem fogok példákat sorolni – tessék gondolkodni! már hosszú évek óta jelennek meg olyan könyvek, készülnek olyan filmek és tévé sorozatok, amelyek egy adott város, tájegység vagy éppen ország jellegzetességeit, látnivalóit, a helyhez kötődő szokásait mutatják be jól megírva, látványosan fényképezve, és élve a sorozatok adta előnyökkel, hogy számtalanszor ismételve szinte beleírják a látnivalókat, érdekességeket a tudatalattinkba.

Mindenki tud ilyeneket sorolni, ha figyel. És most ne érezzük magunkat becsapva! Ez a természetes. A Pierrot – Szélesi könyv is ezt teszi jól, és figyelemfelkeltő módon. Könyvük segítségével eljutunk a száz évvel ezelőtti Londonba, a Gárdonyi korabeli Egerbe, a mai New Yorkba és a barokkosan modern Egerbe, mindennapi életünkbe. Röpke időutazásra pedig – a könyv elején és végén – megjárjuk a török világot Egerben és környékén. A történet, talán nem mellékesen szép emléket állít Gárdonyi Gézának, akinek az a „bűne” például Jókaival, Mikszáthtal, és Fekete Istvánnal (még sorolhatnám) együtt, hogy ma is a legolvasottabbak egyike. A jó művek utáni érdeklődést persze a „Gutenberg galaxistól” ódzkodóknak felkelti egy-egy jól sikerült filmváltozat is, de az akkor is, egy másik műfaj. A könyvben én vagyok a magam szereposztója, díszlettervezője, ruha- és maszkmestere, no meg a rendezője, ezt a jó érzést ne adjuk oda másnak, akármilyen trükkösen is kéri! Természetesen az olvasásért meg kell dolgozni. Ez a jól kitalált történet minden olvasni tudónak kellemes élményt ad, akár 12-től 106 évesig. Nem „magas” művészet, hanem kikapcsolódást nyújtó alkotás, olyan, mint egy pohár pincehideg egri bor. Élvezetes. A Jonathan Hunt kalandok, a sikertől bíztatva, valószínűleg folytatódni fognak más városokban, más tárgyakkal, és ha megmaradnak, ezen a színvonalon segíteni fogják történelmünk, irodalmunk jobb megismerését mindenki számára. Aki pedig ennyit tesz a magyar kultúráért, az nem tesz keveset

Czirok Ferenc