Pierrot Presents his Gallery of Long Lost Treasures – Pierrot bemutatja rég elveszett kincseinek galériáját. Ezzel a rejtélyesnek tűnő címmel jelent meg a hazai popzene egyik leginnovatívabb előadójának új albuma, rajta a nyolcvanas évek emlékezetes dalainak feldolgozásai. Pierrot a koncertezés és lemezkészítés mellett évek óta saját zenei kiadót is vezet.
“Szó sincs hirtelen ötletről, régóta dédelgettem magamban egy ilyen feldolgozáslemez tervét” – mondja a Galériáról Pierrot. Már amikor 1999-ben, négy év szünet után visszatértem a színpadra, sokat gondolkoztam, hogy egy ilyen lemezzel jöjjek-e vissza, de végül másképp döntöttem. Az elmúlt egy-két évben kialakult egy olyan zenekar, amellyel folyamatosan tudok koncertezni, a tavaly megjelent Depeche Mode-válogatásra pedig elkészítettem a But Not Tonight című – a Depeche Mode fénykorában nem különösebben ismert – dal feldolgozását, amire rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Ezután határoztam el, hogy most már tényleg érdemes megcsinálni a feldolgozáslemezt, s ezúttal nem magyar szövegekkel, hanem eredeti nyelven” – meséli.
Tizenhat dalt választott ki, amelyeket eredetiben olyan előadók szólaltattak meg, mint Howard Jones, a Dead or Alive, a UB40, a Soft Cell, a Talk Talk, Boy George, Cyndi Lauper, Terence Trent d’Arby vagy a Bronski Beat. Pierrot szerint érdemes lenne még további dalokat is feldolgozni – barátaitól, zenésztársaitól is sok ötletet kapott -, ezért írta oda lemeze hosszú címének végére, hogy Part One vagyis első rész. Hogy mikor lesz második rész, azt egyelőre nem tudja, de szinte biztos, hogy nem a következő lemezén. Pierrot szerint a Galéria dalai olyan szavakkal jellemezhetők, mint “kedves, intim, elgondolkodtató”, s ezek a szavak számára sokkal fontosabbak, mint a napjainkban divatos “gyors, harsány, szexi”.
Az időről időre új ötletekkel, rendhagyó megoldásokkal előálló Pierrot a nyolcvanas évek végén vált ismertté, nevét a jellegzetes commedia dell’arte figuráról, a szomorú bohócról kapta. Þvekig fehérre festett arccal, bohócruhában koncertezett, később már csak a fél arcát festette ki, majd 1995-ben lezárta ezt az első korszakot. Addigra már olyan, sikeres lemezei jelentek meg, mint a Babaházak (1990), a Nekem senki nem hegedül (1992) és a Levelek a Holdba (1993). 1995-ben kiadta Az első felvonás című Best Of-válogatását, s ezután négy évre szinte teljesen eltűnt a színpadról, csak kis klubokban, ötven-száz ember előtt lépett fel alkalmanként. “Sohasem tartozott a céljaim közé, hogy tizenéves lányok szobájának falán díszelegjen a plakátom. A kilencvenes évek közepén azt reméltem, hogy ha egyszer majd visszatérek, a saját korosztályomhoz, a harmincasokhoz tudok szólni, akik már másképp gondolkodnak, és a zenében is más igényeik vannak. Ebből a szempontból azonban csalódnom kellett, mert mire visszajöttem, a kereskedelmi média a harmincas korosztály ízlését is teljesen lepusztította.”
A visszatérést az 1999-es Játék című lemez jelentette, amelyet két évvel később követett a Café, most pedig napvilágot látott a Galéria. Pierrot, bár a koncerteken rendszeresen találkozik velük, mégsem látja a saját közönségét, nincs igazi “célcsoportja”. Nem tartja magát “trendi” előadónak, nem is akar megfelelni a divatoknak, elismeri, hogy kicsit “vaktában pufogtatja a lemezeket”, de így legalább meg tud felelni a saját elképzeléseinek, elvárásainak. A koncertezés és lemezkészítés egyébként életének csak mintegy harminc százalékát tölti ki, akár a szó legjobb értelmében vett hobbinak is nevezhetnénk. “Általában egy fillért sem keresek a lemezekkel, de ugyanakkor van bennem egy dac, hogy csak azért is csinálom” – mondja.
Pierrot csaknem egy évtizede, 1993-ban alapította meg produkciós cégét, a Private Moont, amely sokáig különböző multinacionális kiadók számára “szállított” zenei produkciókat, két éve pedig önálló lemezkiadóvá alakult. A Private Moont Kisszabó Gábor (az Első Emelet egykori muzsikusa) igazgatja, Pierrot pedig művészeti vezetőként továbbra is az összes produkcióért felelős. Jelenleg a kiadó művésze többek között Bródy János, Ganxsta Zolee és a Kartel, Ágnes Vanilla, DJ Newl, a Rémember együttes és a Fekete Vonatból ismert Junior, de ők adták ki a Sziget-fesztivál idején igen népszerű Kis tehén produkciót is. A hanglemezek mellett multimédiával és játékfejlesztéssel is foglalkozó Private Moon napjainkban az egyik legsikeresebb hazai független kiadó, bár a hanglemezpiac súlyos válságának hatása alól nem tudja kivonni magát. Pierrot mégis optimista: szerinte miőségi produkciókkal, különösen igényes borítóval, multimédiás tartalom beépítésével és internetes rendelési lehetőséggel (mely kiiktatja az itthon különösen magas kereskedelmi árrést) fel lehet venni a harcot az illegális CD-másolás ellen.
www.magyarhirlap.hu