Márpedig kell egy DVD!
Az elmúlt néhány évben épp eleget hallgattam a fenti mondatot ahhoz, hogy már számomra se legyen kétséges, tizenötéves működésem vizuális elemeit, a “látható dalokat” érdemes közreadnom, elsősorban a rajongók és nosztalgiázók számára, de talán azoknak is, akik ezzel a kiadvánnyal kezdik az ismerkedést az életművem eddigi szakaszával.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert a videoklipjeim nagy részére igencsak büszke vagyok, kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, és emlékeim szerint mindegyikük örömmel dolgozott az eleve képszerű dalok képiesítésén.
Szívesen emlékszem Az első hó forgatására az Almássy téri bérházban, ahol még Sólyom Tamás barátom és néhai nagyanyám is szerepet vállalt, és ahol Rohonyi Gábor rendezőt folyamatosan rázta a rosszul szigetelt hógép. Vagy a Babaházak klip jóval professzionálisabb körülményeire, amelyet Kiszely Melinda bábjaival és néhány babaszerű szépséggel forgattunk. Kellemes emlékeim vannak a hihetetlen alacsony költségvetésű Tegnap összetört egy álom videójáról is, amikor mindössze háromszor tudtuk egyszusszra felvenni a dalt. A harmadik sikerült “úgy ahogy” Ugyanis amint látható, nem tervezett elem volt, hogy Madi gitárja így is beleakad egy kábelbe. Ki nem hagyhatom az Arany zsiráf díjjal jutalmazott Nekem senki nem hegedül-t a színes forgatagával, a furcsa ruhaváltásaimmal és a hajnali budaörsi hegyi sétával, vagy az egykori Videoklip Fesztiválra készült Ha sírni látod a bohócot klipet, amelyet a Fővárosi Nagycirkuszban forgattunk Rátky Péterrel és Keményffy Tamással, és amelyben a rendező igen nagy szerepet szánt a “színészi képességeimnek” – aminek persze a végeredmény “látta kárát” Különleges a Telihold klipje is, amely a hazai első számítógép-animációs klipek egyike volt (ha nem az első) 1994-ben, vagy Az utolsó Karácsony egyedül, amely gyakorlatilag egy fillér nélkül készült – fokozta a dal egyébként is szívszorító hangulatát a szomorú visszatérés az elhagyott Almássy téri lakásba, ahol nemrég még a Nagymama élt. Ki nem hagyhatom a Film c. dalt és a klipet, amely a Budai Parkszínpadon tartott “búcsúkoncert” megismételhetetlen felvételeiből építkezik, s amelyen utoljára vagyok látható a bohócmaszkban. Az első maszktalan klip, a Szerelemittas nyár volt, a Café c. lemez kísérőjeként, mert a Játék albumhoz nem készül(hetet)t videó. Később ezt pótolta a Túl jól vagyok remix változatához készült animációs film, amelyet az a Weigert Miklós készített, aki a jelen kiadvány grafikai munkáit is jegyzi. És persze itt van a két angol nyelvű dal, a Time After Time Oroszlán Szonjával, amelyben párhuzamba állítjuk Párizs és Budapest szépségeit, vagy az egészen szürreális But Not Tonight, amely eredetileg az első hazai Depeche Mode tribute albumhoz készült. Mind közül talán a legkedvesebb mégis a legutóbbi, Otthon c. dalhoz készült film, amely erősen kötődik mind a Jumurdzsák gyűrűje c. interaktív filmhez, amelyet az elmúlt másfél évben készítettem, mind pedig a jelen gyűjteményes DVD-hez, hiszen látványát tekintve a Retrospektív elemeiből építkezik. Négy rendező munkája: Komlós András jegyzi a filmes bejátszásokat, Sebők György a koncertfelvételeket, Árva László a “trubadúr-jeleneteket”, és az egészet Tóth Gergely olvasztotta eggyé gyönyörű grafikai elemek segítségével.
A visszatekintést a 13 videoklipen kívül egy különleges koncertfelvétel és egy interjú is szolgálja. Az előbbi jó néhány olyan dalt mutat be, amelyhez nem készült videoklip, de a koncertek slágereinek számítnak, így végre láthatóvá vált az Áll a bál a Hold várában, a Van miért, a Sign Your Name vagy a lemezre még ez idáig nem került A torony. A koncert annak a kellemes májusi estének állít emléket, amelyet Egerben végre előadóként és nem a Jumurdzsák gyűrűje forgatókönyvírójaként töltöttem, és ahol először hangzott el a városhoz kötődő Otthon c. dal is. Büszke vagyok arra a tényre, hogy semmiféle javítást nem eszközöltünk a koncertfelvételeken, sem a hangszeres játék, sem az ének esetében.
A ráadás pedig egy interjú, amely szintén Egerben készült, a legutóbbi videoklip forgatásakor. Az igazi visszatekintés a kezdetektől, a produceri munkák és a Megasztár említésén keresztül napjainkig, amelyet elsősorban a játékfejlesztés határoz meg. A kellemes hangulatú Mediterrán udvaron Kun Richárd faggatott.
Ezúton köszönöm mindenkinek, aki segített az első DVD-m megjelenésében, elsősorban a zenekarnak és a készítőknek, de azoknak is, akik oly sokszor emlegették hogy “márpedig kell egy DVD”.