Időrendben először a Pa-Dö-Dő számára írtam dalokat, azonban az első komoly produceri munkám Sipos F. Tamás szólópályafutásának egyengetése volt. Tamás az Exotic felbomlása után önálló előadóként akart visszatérni a színpadra. Kért tőlem egy találkozót, akkor még fogalmam sem volt miért. Annál is inkább, mert korábban az egyik közös fellépésünkön összevesztünk. A beszélgetés végén megkért, hogy segítsem a visszatérését. Némi gondolkodás után elvállaltam a feladatot. Arról volt szó, hogy a bemutatkozó szólólemezre elkészítem a dalok zömét, de emellett több szerző műveit is felhasználjuk. Õ írja a szövegeket, én pedig koordinálom a munkát.

Egy nagyon különleges, mégis populáris produkció született. Hogyan alakítottátok ki Sipos F. Tamás image-ét?

A Buli van! című lemeznél a saját dalaim mellett hozott anyagból dolgoztam. Akkor még nem volt markáns elképzelésem arról, mi áll jól neki. A következő album hangvételét az első lemez sikeres dalai befolyásolták. Leginkább a címadó dal jött be, ezért úgy gondoltam, feküdjünk rá erre a kicsit magyarosított ragga-vonalra. Az első lemez hangszerelésénél az volt az egyetlen meghatározó szempont, hogy a korábbi Exotic-lemezekhez és a magyar átlaghoz képest modernebb hangzásban szólaljon meg.

Az elképzeléseid helyességét a második lemez, a Nincs baj baby! sikere igazolta.

Jóval tudatosabban fogtam a munkához. Ezt az is elősegítette, hogy Tamás megbízott bennem és szinte teljesen rám hagyatkozott. Külső szerzővel nem is dolgoztunk. Az általunk követett ragga irányvonal nagyon egyedinek számított, és a mai napig nem akadt követője. A Magyarországon szinte ismertlen zenei stílus ellenére az album nagyon bejött. A címadó dal hatalmas sláger lett, és a kiadvány fogyása majdnem elérte a százezres dupla-platina álomhatárt.

Mikor érezted úgy, hogy igazi producer lettél?

Az első Sipos F. Tamás-lemezzel párhuzamosan készült a Toys of Ancient Gods szomorú sorsú albuma. Mindkét esetben belekóstoltam a producerkedésbe. Tetszett. Sipos F. Tamás második albumánál már teljesen érett voltam a feladatra. Tehát körülbelül 1994-től vallhatom magam igazi producernek. Ez különben egy hosszú folyamat végén, a másoknak való dalírásból alakult ki. Ha kértek tőlem egy dalt – és ez manapság is így van -, akkor az elejétől a végéig megcsináltam. Nem csak megírtam, hanem meg is hangszereltem és a stúdiómunkát is irányítottam.